Birkának néznek?

A magyar média állapota a 2020-s években.

A lap másik oldalán, (Rotkiv Nábro) egy olyan fikciót vázoltam, mely tartalmi lényegében nagyon is hasonlíthat a valósághoz.

Itt ezen a szélén viszont a gyakorlati valóságot próbálom vázolni.

A magyar média sajnálatos módon kettészakadt, legalábbis mondanivalójában irányultságában. Mennyiségileg nem fele-fele arányú a szétszakadás, hanem kb. háromnegyed arányban az orbáni propagandára kiépített média van túlsúlyban. A másik oldal nevezzük egyszerűen nyugati liberális médiának egynegyed arányú.

A nagy tv adók közül a „LTR”, és az „VTA” (nem árt megfordítani) a jelentős.  Az orbáni propagandát nyomja az egész állami (eredetileg közszolgálati) média, legalább húsz TV és rádió adójával, a „2VT” és nagyon sok kisebb távé, újság, helyi újság és nem utolsó sorban a rengeteg kormányzati hirdetés, óriásplakát.

A kettészakadás „sajnosságát” nem csak ez az aránytalanság jelenti, hanem az is hogy tulajdonképpen nincs önálló média oldal. Mondhatnák kiegyensúlyozott oldalt is de az nem fedi pontosan azt, hogy mi hiányzik. Ugyanis a kiegyensúlyozott oldal, azt teszi, hogy az egyik oldal álláspontjából is annyit közöl, mint a másik oldal álláspontjából. Csakhogy gyakran az egyik oldal így hazudik, a másik oldal úgy hazudik. Vagy másban hazudik az egyik oldal, és másban a másik. Tehát ebben az esetben a „kiegyensúlyozott” média azt jelenti, hogy egyenlően összevágott hazugságok közlése. Az önálló gondolkodású médiát nem érdekli más mint az igazság megkeresése, attól függetlenül hogy más oldalak, más hatalmak, milyen véleményeket milyen arányban közölnek. Na az ilyen médiából médiumból van korunkban igen kevés. Valahogy még a kisebb, elvileg független médiumok is beállnak valamilyen oldal mögé.

Akkor megfogalmazom, hátha plakát lesz belőle.

Korunkban nincs önálló, elfogulatlan, manipuláció-mentességre, igazmondásra törekvő média, médium. A média részei és egésze is (a politikai közlések) lefizetett lakájmédia lett, csak a médiumok más-más fenntartó irányító hatalmaknak szolgálnak.  A média részei is, egésze is kivéve a nagyon pici kivételtől) magas szinten elfogult és manipulál, még akkor is, ha ebben néha megjelenik egy kis őszinteség, egy kis elfogulatlanság.

Ebből pedig az következik, hogy az igazság megismerésére törekvő állampolgárnak nemcsak sokoldalú tájékozódásra, hanem önálló gondolkodásra is szüksége van.

Visszatérve, a magyar 2020-s helyzetre, a nyugati liberális média (a nyugati nagytőke által irányított média) jellemzője: lájtosan, pávatáncosan  kritizálja Orbán-Fidesz rezsimet. Fogalmazzunk úgy, hogy nem egyértelmű a megbuktató szándék.  Más világpolitikai kérdésben, pl. Covid, Ukrán-Orosz háború pedig lényegében nagyon határozott egységes álláspontot közöl.

Nagyon határozott egységes álláspontot, bár ezt ügyesen úgy teszi, hogy ne tűnjön fel. Trükkök sokasága biztosítja, hogy „kiegyensúlyozott” tájékoztatásnak tűnjön. Ugyanakkor a figyelmesek számára nyilvánvaló a nagyon egységes, egyoldalú álláspont,  - ami  önmagában is manipulációt, ill. közlésdiktatúrát jelent.  Hiszen a demokrata, igazmondásra törekvő, közlő mindkét fél (vagy több fél) álláspontját részletesen meghallgatva, más forrású fontos tényekkel, tényezőkkel együtt megpróbál egy igaz véleményt kialakítani. Ha ebből kimarad a másik fél részletes álláspontja, vagy a más forrású fontos tények, tényezők maradnak ki, akkor már manipulált vélemény jön létre. 

A nép akaratának sunyi befolyásolása, a hatalom ilyen módon való fenntartása pedig egyféle diktatúrát jelent.

Vagyis közlésdiktatúra, egyféle igazi „átveréses diktatúra”.

Az orbáni média pávatáncosan kritizálja a nyugatot, dicséri magát. A nagyon egyszerű manipulációs trükköket alkalmazza nagyon bugyután, de mégis ügyesen. Ügyesen, mert kell némi tájékozottság, odafigyelés h.  ezeket észrevegye a hallgató, néző. Viszont az elbirkásított (akinek nem inge…) magyar nép jelentős része nem veszi észre.

A leggyakoribb trükk: az ellenségkép, és a másra kenés.

A világeseményeket (Covid, Ukrán-Orosz háború)  az orbáni média, kicsit másképp, de egyáltalán nem igazságot feltáró módon kezelte, kezeli.  

A két média tevékenységéből, viszonyából mégis egyféle megbeszélt vélemény-felosztás, illetve megbeszélt balhé rajzolódik ki.

Valószínű korunk egyik manipulációs irányzata a „kölcsönös megegyezéses ellenségeskedés” – részben megbeszélt balhénak is mondhatjuk.

A másik szélen levő írás (Rotkiv Nárbo) egy ilyen sunyi  veszekedéssel tarkított konspirációról szól.

Az alattunk levő plakátok pedig a részben az orbáni manipulációról, részben a nyugati nagytőkés manipulációról szólnak.