Birkának néznek?
Sodródunk a hamisságok, a féligazságok, a lényegtelen információk áradatában, nemcsak az a baj, hogy akarat nélküli sodródó bábukká válunk, de ráadásul a zuhatag, a válság, a szenvedés felé sodródunk. Egy megoldás van......
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Az egyik ismerősöm nagy ezoterikus, buddhista, és mindenféle jógi, meditáció, relaxáció híve, a másik ismerősöm az istenhez imádkozik órákon keresztül. De én ezekben nem hiszek, az alábbiak miatt. Másfelől én csak kérdéseket teszek fel, hátha valakik tudnak válaszolni.
Természetesen minden ember boldogságra vágyik, (több kellemes vidám perce legyen, mint kellemetlen, bús), de ez csak keveseknek sikerül. Nekem sem sikerült, sikerül. Fiatalkoromban nem nagyon féltem, (vagy nem tudtam, hogy valójában félek, szorongok), hanem utáltam bizonyos dolgokat. Vagy szégyelltem bizonyos dolgokat, de ez már rokonságban van a félelemmel. Vagy a kielégítetlen vágyaim váltottak ki elégedetlenséget, feszültséget, elkeseredett dühöt, vagy reménytelen bánatot. Idősödve azonban egyre inkább dominálta a félelem, a szorongás. Én irigylem azokat, akik különböző technikákkal képesek a kellemetlen érzelmeiktől megszabadulni. Irigylem? – ez sem biztos, mert ismertem érzelemszegény embereket, de ezek meglehetősen önző, gátlástalan emberkék voltak. Csak az tud önzetlen lenni, aki képes mások miatt aggódni – ebben is van igazság. Ráadásul az önzők társadalmában élni, sokkal rosszabb, mint az önzetlenek társadalmában. Akkor mi itt a megoldás? – én nem tudom. Valamiféle egyensúly? Vagy kifele legyünk vidámak, pozitívak, udvariasak, kellemetlen érzéseinkkel ne zavarjunk másokat, azt tartsuk meg a sarokba húzódva, magunknak? De ez is olyan műmájer világ, ráadásul a magunkba fojtás, csak tovább gerjeszti a témát.
Visszatérve a félelemre, a szorongásra (nem az ijedtségre), az eredeti mechanizmus a következő: jön egy a félelemre okot adó ok, egy információ, kinyílik a félelemszelep, előjönnek a félelem testi tünetei (mellkasi szorítás, gyomortáji szorítás, hidegérzet, gyengeségérzet, stb.) és félünk, ami nem kellemes. Őszintén szólva kismillió ok lehet a félelemre. Hogyan halunk meg, és mi lesz a halál után. De félhetünk a betegségtől, a fájdalomtól, a munkanélküliségtől, a nyomortól is. Félhetünk a negatív megítélés miatt (szégyenérzet), és a nyomtalan elmúlás miatt is. És persze aggódhatunk a családunkért, és ha önzetlenek vagyunk, nemcsak a családunkért, de pl. nemzetért is. És még lehetne sorolni, a szorongás okait.
Ráadásul sok embernél, gyakran megfordul a mechanizmus, pl. nálam is: valahogy elromlik az érzésszelep, szinte magától kinyílik, előjönnek a félelem (szorongás) testi tünetei, majd ehhez keres, és könnyen talál, a delikvens valamilyen félelemi okot. Sokszor a delikvens észre sem veszi, hogy a megfordult mechanizmus csapdájába esett.
Persze van egy sereg mánia, fóbia, a depresszióról nem is beszélve, melyek már pszichés betegségnek nyilvánítottak, de nem lehet mindenki beteg, mert az már nem betegség, hanem a természetes állapot.
Légy már erős, uralkodj magadon, ne nyavalyogj, ne gondolj rá, foglald el magad, stb. – csak ilyen közhelyes tanácsokat adhatunk, akár magunknak is.
És van itt még egy kérdés: most a boldogság (a kellemes percek többsége) a belső „harmónia” kérdése, vagy a külső körülmények kérdése? Mert ha a belső mechanizmus kérdése, akkor nincs értelme társadalomról, jólétről, fejlődésről beszélni. Igaz, hogy akkor a fejlődés mondjuk csiga mivoltnál megállt, volna. Mert az élőlény a legkellemesebb állapotra törekszik. De lehet, hogy ezen törekvése alatt éppen a kellemetlen állapot felé halad, de az értelmi és az építő fejlődés tagadhatatlan. Bár azt sem tudjuk a csigák, vagy éppen a majmok mennyire boldogok. Szerintem azért a válasz is-is, vagyis számítanak a külső körülmények és ezen belül is leginkább a társadalmi, gazdasági, körülmények.
(Mellékesen pedig felvetődik a magánszféra magánügy és a közszféra, közügy problémája is.)
Számítanak a társadalmi körülmények, sőt viszonylagosan azok a legfontosabbak, mert: nem lehet, hogy az ember visszafejlődjön, ki tudja meddig. És mert: aki nem törődik másokkal, és ez befelé fordulással nem megy, az önző ember. Az önzetlenséget, a kellemesebb társadalmat csak a társadalmon keresztül (szeresd felebarátod és tegyél is érte, alapon) lehet elérni.
(Érdekes, hogy a szűk istenimádat és a jézusi tanítások szemben állhatnak egymással. Mert a több órás imádság helyett, akár társadalmi problémákkal is lehetne (szeresd felebarátod és tegyél is érte) foglalkozni.)
Egyébként pedig voltak, vannak emberek, én is ismerek ilyeneket, akik abszolút becsületes, szorgalmas, kedves, lelkiismeretes, önzetlen emberek csak éppen annak idején, éppen a politikai tájékozatlanságuk okán, pl. Hitlerre, a náci pártra szavaztak. Vagy egy kedves óvó nénit, unokáit imádó nagymamát, említhetnék, aki pár évvel ezelőtt „én nem politizálók, nem ismerem a politikát, de az olyan szimpatikus fiú” alapon Gy. úrra szavazott. (Igaz akár O urat is mondhatnék, vagy mást, sajnos a rossz választéka meglehetősen nagy.) Lehet e szorgalmasnak, lelkiismeretesnek, önzetlennek nevezni, aki mégiscsak elhanyagol bizonyos fontos életterületeket, és ezzel kárt okoz, akár az unokáinak is. Merthogy a rossz (a rossz vezetés szinte mindenkinek tetemes kárt okoz) alapvető bázisa mégis ezen, a társadalom iránt közömbös emberek (lehetnek azok nagymamák, ezoterikusok, istenimádók, szkeptikusok, politika utálók, egyebek) tömegéből áll össze.
Az első lépés tehát a politizálás (társadalom, társadalmi ügyek) fontosságának felismerése. De a második lépcső nélkül, nem sokat ér az első lépcső. A második lépcső pedig, a meglehetősen színvonalas politizálás.
Az interneten megjelenő civil, „kisemberi” társadalmi politikai véleménynyilvánítások a következő képet mutatják. Az emberek kb. 10%-át érdekli a politika, fontosnak tartja a társadalmat, a társadalmi problémákat. Szerintem ez valójában a 20%-ot is elérné, ha lenne szervezett kerete, és tovább is javítható az arány.
Ebből a 10%-nak a kb. kétharmada alacsony színvonalon, politizál, rövid summás, átgondolatlan, gyakran trágár szavakkal tarkított, artikulátlan (konkrét hiba és megoldás nélküli) véleményt formál. Ezen vélemények azért egy nagyfokú elkeseredést, reménytelenséget, a jelen állapotokkal és rendszerrel való nagyfokú elégedetlenséget azért mindenképpen kifejeznek. Ez egyfajta érdeklődés, semmiképpen sem közömbösség. Nem teljesen fölöslegesek ezen vélemények, amennyiben hozzájárulnak a „elégedettségi színt” méréséhez, mely elégedettségi szint, egyenes arányban áll a társadalom valóságos állapotával. Ugyanakkor, ezen vélemények kétségkívül lejáratják a civil társadalom politikai érettségének képét, így nem alaptalan ezen kérés: tisztelt véleményformálók vegyék figyelembe, hogy nemcsak magukról állítnak ki bizonyítványt, de a közvéleményről is.
Az egyharmad, aki közepes színvonalon politizál, és ezrelékekben mérhető, aki magas színvonalon politizál. Ami nem csoda, hiszen maguk a politikusok, a politikai újságírók, elemzők, stb. is csak közepes színvonalon politizálnak, viszont ez az elvárhatóság viszonylatában, alacsony szint. Ugyanakkor csak a szint közös, közepes, a jelleg egészen más. A hivatásos politikus a rendszerajnározás és az önérdek (karrier) miatt marad a közepes (alacsony) szinten, a kisember pedig elsősorban az ismeretek hiánya miatt. Közös ismérv viszont: nem rendszerbe nézik a rendszert.
Mielőtt erre a problémára rátérnénk, állapítsuk meg: a civil társadalom, a kisemberek politikai véleménynyilvánítása nem jó, de nem is visszafordíthatatlanul tragikus.
Tehát a magas szintű politizálás talán legfontosabb feltétele, hogy a társadalmi (politikai, gazdasági rendszert) rendszerbe nézzék. Vagyis, akkor is van rendszer, mindig kialakul valamilyen rendszer, ha azt nem rendszerbe nézik, csak ebben az esetben hibás, hiányos vélemények jönnek létre. Rendszerbe nézni: összefüggéseibe nézni, a részeket behelyezni a nagy egészbe. A rendszer sok mindenhez hasonlítható, pl. egy gépezethez, vagy egy tájegységhez. A felmerülő problémákat nemcsak különálló problémának tekinti a vizsgáló, de mindig behelyezi az egész rendszerbe. (Pl. a fát behelyezi az erdőbe, az erdőt a tájegységbe. A fékpofát behelyezi a fékrendszerbe, a fékrendszert az autóba. Tehát a részt, a részletet nemcsak elkülönítve vizsgálja.) Ehhez persze szükséges, hogy nagyjából az egészet is átlássa, tisztában legyen az alapvető egységekkel, alapvető folyamatokkal.
Sajnálom, hogy nekem kell megvédeni a marxizmust, mert annak idején ott voltam az élesen kritizálók sorában. És akik most pocskondiázzák, azok közül nem kevesen ajnározták. De ez már a tisztesség kérdése. Szóval a jelek szerint elég sikeres volt (és még tart) az elmúlt húsz év kommunizmus és marxizmus lejárató agymosása. Valójában a marxizmus, mint általában az eszmerendszerek részben igaz, részben hamis tézisekből áll, vagyis érdemes tanulmányozni és a megszűrt igazságait elfogadni. A marxizmus abban mindenképpen példamutató, hogy a rendszerekbe, rendszerfejlődésbe nézi a történelmi, társadalmi jelenségeket, önmagában a szemléletmód dicséretes, persze a tévedések bírálatot érdemelnek.
Kivaghy K
A manipuláció károssága
https://sites.google.com/view/manipulacio-karossaga/home
A hüleség kézikönyve
https://sites.google.com/view/huleseg-kezikonyve/home
Kivaghy szatíra
https://sites.google.com/view/kivaghy-szatira/k%C3%A9sz%C3%BClget-eln%C3%A9z%C3%A9st-k%C3%A9rek
Háború Boldogság Társadalom
A demokrácia igazságai
https://sites.google.com/view/demokracia-igazsagai/home
Kivaghy könyvek
https://sites.google.com/view/kivaghy-konyve/1-f%C5%91oldal
politikai plakátok 2018-2020
https://sites.google.com/view/politikai-plakatok-2019-/home
Politikai plakátok mémek
https://sites.google.com/view/politikai-plakatok-memek/home
Rendszer demokrácia Kivaghy
https://sites.google.com/view/demokracia-rendszer-kivaghy/j%C3%B3s%C3%A1g-b%C3%B6lcsess%C3%A9g
Másvilági ítélkezés
https://sites.google.com/view/masvilagi-itelkezes/home
Kivaghy tesója
pornograf tarsadalmi kisregény
https://sites.google.com/site/pornograftarsadalmikisregeny/home
borzasztó apa
https://sites.google.com/view/borzaszto--apa/borzalmas-apa
A demokrácia alapvetései
https://sites.google.com/view/demokracia-alapvetesek/home
A demokrácia kézikönyve 21. sz.
https://sites.google.com/view/demokracia-kezikonyve-21sz/home
Demokrácia Kivaghy
https://sites.google.com/view/demokracia-kivaghy/home
Manipulációs világ
https://sites.google.com/view/manipulacios-vilag/a-manipul%C3%A1ci%C3%B3-csapd%C3%A1ja-kivaghy
Társadalom rendszer Kivaghy
https://sites.google.com/view/tarsadalom-kivaghy-rendszer/t%C3%A1rsadalom-demokr%C3%A1cia
szexföldi utazások
https://sites.google.com/view/szexvilag--regeny/home
szeretkező társadalom
https://sites.google.com/view/szex-tarsadalom/home
M.R
Fiataloknak még sikerülhet
https://sites.google.com/view/fiatalok-siker-tarsadalom/f%C5%91oldal-bevezet%C3%A9s
egész népemet szeretném
fiataloknak Kivaghy
Vakitfed Kivaghy Kiss
Kivaghy írások
https://sites.google.com/view/kivaghy-irasok/kivaghy-%C3%ADr%C3%A1sok
társadalom-fejlődés Kivaghy
https://sites.google.com/view/tarsadalom-kivaghy/t%C3%A1rsadalomfejl%C5%91d%C3%A9s
A hatalom cikizése
https://sites.google.com/view/hatalom-cikizese/home
történelmi fejlődés
https://sites.google.com/view/tortenelem-kivaghy/bevezet%C5%91-gondolatok-kapcsolatok-linkek
társadalom-ismeret
https://sites.google.com/view/rendszerismeret-kivaghy/t%C3%A1rsadalomkritika
társadalom vakitfed Kivagyhy
társdalom-kritika
társdalom-fejlődés
https://sites.google.com/view/tarsadalom-vakitfed/home
utópia társadalomfejlődés Kivaghy
https://sites.google.com/view/utopia-tarsadalom-kivaghy/f%C5%91oldal
https://sites.google.com/u/0/new/?authuser=0
Kivaghy, M.R. Kiss egyéb
bloggok, Youtube videók, egyebek
https://sites.google.com/view/hatalom-cikizese/home
leges-legfontosabb linkek
legeslegfontosabb linkek (hosszú) https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=sites&srcid=ZGVmYXVsdGRvbWFpbnxlbGV0dGFyc2FkYWxvbWJvbGRvZ3NhZ3xneDo0YTQ0ZGViMjRkZjQzMjcw
kivaghy egyéb fontos linkek
2. tanulmányrész.
Az állam. Az állam gazdasága, pénzügye, és annak viszonyai. A gazdasági rendszer és a politikai társadalmi rendszer. A kapitalista, tőkés (nagytőkés) gazdasági és politikai rendszer.
B/0, D/0/a, D/0/b, B21/a, B/21/b, ábrák, összefoglaló nevük: állam ábrák.
Másodsorban a B/1, B/2, B/3, B/3/2, B/4, B/12 ábrák. Továbbá még sok ábra.
Tartalom:
Az állammal kapcsolatos általános gondolatok.
Tartalom:
A rendszer felosztásáról ismételten. A/0 ábra. Elméleti rendszertényező.
Bevezető elmélkedések a társadalomról, a szabályozásról, a szabadságról, a demokráciáról. Jog ábrák, demokratikus e. ábrák. Más ábrák. Elméleti rendszertényező.
Az államról való elmélkedés másik oldala. A kisközösségi szolgáltató állam. Elméleti rendszertényező. (ismétlés)
Alapvető, össze-vissza gondolatok az államról. Elméleti rendszertényező.
A gazdaság, pénzügy nagy témájának (problémakörének) alapvető felosztása (kategorizálása, tematizálása). Elméleti rendszertényező.
Az állam alapvető meghatározásai. Az állam az A/0, és az ABDK ábra értelmében. Az állam problémakörének elhelyezkedése a tanulmányon belül. E tanulmányrész alapvető felosztása, tematizálása. Az A/0, ABDK ábra, valamint ABD/1, B/1, B/7, B/21/a, B/21/b ábra. És még sok más ábra. Elméleti rendszertényező.
A társadalmi rendszer és a gazdasági rendszer összefüggési és különbsége. És egyéb alapvető összefüggések. A/0, B/0, B/2 ábra. Elméleti rendszertényező.
Az állam, az állami gazdaság és a magángazdaság, (mellékesen a civil szféra, magánszféra) alapvető, sokoldalú viszonya.
Tartalom:
A rendszer és az állam és a kisközösségek (civil szféra), valamint magángazdaság, és a magánszféra. A/0, D/0/a, D/0/b, ABDK ábrák. Elméleti rendszertényező.
A D/0/a, D/0/b ábra elemzése. Az állam és a társadalmi szférák. Elméleti rendszertényező.
Alapfokon: mi az állam, az állami területek (ágazatok), és némely kategóriák. A/0, B/21/a ábra. Elméleti rendszertényező.
Előzetes összefoglalás általában az államról, az állami gazdaságról, valamint az állam, állami gazdaság és a magángazdaság viszonyáról. B/21/a, B/21/b ábra. Elméleti rendszertényező.
További elmélkedések az irányításról és az államról. Az állami gazdaság és a magángazdaság (és a civil szféra) viszonya a zavarosság szempontjából. B/21/a, B/21/b ábra. Elméleti rendszertényező.
Az állami irányítás jellege, a magángazdaság jellege. Az állami irányítás gazdaság (beleértve a pénzügyi irányítást is) szükségessége és a magángazdaság (beleértve a pénzügyi cégeket is) előnyei. A két problémakör összefüggése. B/3/2, B/0 ábrák. Állam ábrák. Elméleti rendszertényező.
Újabb elmélkedés az állam erősségéről, az irányítás erősségéről. Az állam erősségével, hatékonyságával, a privatizációval kapcsolatos téves felfogások.
Állam ábrák. B/4 ábra. Elméleti rendszertényező.
Az állam, az állami gazdaság problémaköre itt több részre szakad. E tanulmányrészben a nagytőke, ill. a kisvállalkozások problémaköre felé haladok. Elméleti rendszertényező.
Nagytőke, mint egyfajta magángazdaság és a kis és középvállalkozások, mint másfajta magángazdaság. Ezek és az állam viszonya.
Tartalom:
A kapitalista (tőkés) világrend. A történelmi fejlődés másik vonulata: a természetes globalizálódás miatt egyre erősebb a világrendek alakulnak ki, következésképp az egyének, közösségek, nemzetek önrendelkezése (beleértve a demokráciából adódó önrendelkezést) csökken, legalábbis nem növekedhet. A nemzetközi (világ) vezetések kialakulása. Újra, a kapitalista (tőkés) világrend. AB ábra. Elméleti rendszertényező.
Egyszerű, lényegi, de igaz megállapítások a nagytőkéről. Elméleti rendszertényező.
A nagytőke (totál, globál kapitalisták csoportja és sleppje szerveződése) lényege. Sok helyre szóló kiegészítés. Elméleti rendszertényező.
A nagyvállalkozások, (nagytőke), és azok gazdasági pénzügyi hatalma. Rendszertényező. AB ábra, B/12 ábra, B/1/a ábra.
Rabszolgatartó rendszer 0,7%, feudalizmus 0,9%, klasszikus kapitalizmus 1,2%, jelenlegi államkapitalizmus 1,3 %, brezsnyevi szocializmus 1,6%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,4%? Tényleges demokrácia 2%.
A százalékos értékelés magyarázata. ABC/4, ABC/5, ABC/6 táblázatok (ábrák) Elméleti rendszertényező.
A technikai, technológiai előny kényszere. A „rejtett” érdekháború. Elméleti rendszertényező.
A tömegtermelés és a kisüzemi termelés. Elméleti rendszertényező.
A vállalkozói szabadság a kisvállalkozások segítése. Rendszertényező. A/0 ábra. K jelű ábrák.
Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus 1,1%, klasszikus kapitalizmus 1,3%, jelenlegi államkapitalizmus 1,3%, brezsnyevi szocializmus 1%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,5%? Tényleges demokrácia 2%.
A gazdasággal kapcsolatos rendszertényezők felsorolása és azok összefüggései. A gazdasági rendszer felosztásai. B/3, és más B/1, B/2, B/4 gazdasági ábrák. Elméleti rendszertényező.
Az állam, az állami gazdaság témájához kapcsolható ismétlések fejezete. Elméleti rendszertényező.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 8
Tegnapi: 13
Heti: 39
Havi: 521
Össz.: 34 451
Látogatottság növelés
Birkának néznek? - © 2008 - 2024 - rendszer-vakitfed.hupont.hu