A társadalmi intelligencia hiánya 2. rész

 

Először is azt kell látni, hogy a társadalmi intelligencia, egy külön, ismeret, képesség,  érzés, felfogás, tulajdonság csoport.

Akkor egy kis gondolkodástani rész.

Az intelligencia, nem egy ismeret, szaktudás, nem egy képesség, érzés, felfogás, nem egy tulajdonság, hanem több (egy csoport) ismeret, szaktudás, több (egy csoport) képesség, érzés, felfogás, több (egy csoport) tulajdonság összessége, ötvözete.  Tehát akinek pl. magas a lexikális intelligenciája, annak nem biztos, hogy magas pl. a társadalmi intelligenciája. De azért az egyik okosság valamennyire vonzza a másik okosságot.

 

Az intelligenciát mérhetjük nézhetjük összevontan is, de még jobb ha kategorizáljuk. (Újra felsorolom az alapvető intelligenciákat)  

Van lexikális intelligencia.

Van technikai intelligencia. (Műszaki, ill. reáltudomány érzék.)

Van logikai és kreativitás intelligencia.

Van hétköznapi intelligencia. (Gyakorlati érzék, ill, csak elméleti érzéke van,)

(Szexuális intelligencia is egy kisebb de külön kategória)

Van társadalmi intelligencia.

Van humán, művészeti intelligencia.

Van érzelmi (mentális) intelligencia.

Természetesen ezek az intelligenciák összefüggnek, összelógnak.  De azért van saját aspektusuk is.

Az intelligenciák párhuzamosan is fejleszthetők, sőt egymást támogatva, de néha üthetik egymást, ill. kiszoríthatják egymást.

Pl. nem véletlen, ha az emberek ilyesmiket mondanak magukról: a matekot nagyon utálom, de a magyart kedvelem.  Az emberek többsége, sőt a tudomány sem ismeri ezt az intelligencia kategorizálást.

Az intelligencia egyfajta fogékonyság, érzék, illetve potenciális majd később lehetséges képesség, bizonyos tudományok, tudásfajták iránt. Szóval itt nem konkrét tudományokról van szó, hanem tudomány irányokról. De azért persze ezek az intelligenciák is taníthatók, illetve rossz esetben elhanyagolhatók.

Tehát a társadalmi intelligencia, egy külön, ismeret, képesség,  érzés, felfogás, tulajdonság csoport. nem egy képesség tulajdonság, hanem bizonyos szempontból összefüggő képességek tulajdonságok tudások  csoportja. Vagyis aki pl. ragyogó műszaki intelligenciával rendelkezik, az sajnos rendelkezhet alacsony társadalmi intelligenciával.

A társadalmi intelligenciának „kötelezően” magas szintűnek kellene lenni, ehelyett alacsony szintű. A fenti mondatot értelmezni kell.

Természetesen átlagokról van szó. Magyarországi átlagról, de talán világviszonylatban is igaz, a megállapítás. Mihez képest alacsony szintű? Egyrészt a többi intelligenciához képest gyengécske, főleg a műszaki intelligenciához képest. Másrészt a fontosságánál fogva elvárható szinthez képest. Ismétlem azért a legfontosabb intelligencia a mentális intelligenciával együtt azon két intelligencia, mely leginkább meghatározza az élet minőségét, sőt egyáltalán élet folytatását. Pl. egy mindent elpusztító világháború, más válságokkal erősítve, amely a társadalmi intelligencia hiánya miatt jön létre, elpusztítja az embert többek között a magas műszaki intelligenciával rendelkező embert is.  

Mivel ez az emberiségpusztulás valós opció, létező lehetőség, azért ez már önmagában is az alacsony szintet mutatja.

Mindezen fontossághoz képest alacsony szintű, de miért?

Ennek sok oka van, de most én kiemelem a legfontosabb két okot:

1. Az egyik. Alacsony szintű, mert ezen gondolkodás közben jönnek elő leginkább az érzelmek, nemcsak a pozitív de a negatív érzelmek is (alacsony mentális intelligencia) és ezek az érzelmek magakadályozzák a józan logikus, a jóságra boldogságra törekvő gondolkodást. Megakadályozzák és eltorzítják.

2. Az uralkodó osztály történelmi általános érdeke (hatalmi érdeke), hogy a társadalmi intelligenciát alacsony szinten tartsa, és ennek érdekében tudatosan, féltudatosan, sokféle módon szorítja le a társadalmi intelligenciát.

Sokféle módon, nehéz felsorolni csak néhány: oktatás, tájékoztatás, propaganda (manipuláció), diktatórikus rendszer, nagy népbutító rendszerek, stb.

Nehéz lenne megmondani, hogy eme két fő ok-csoport nélkül amúgy mekkora érzéke tehetsége lenne átlagosan pl. a magyar népnek a társadalmi intelligenciához. Azért nehéz, mert ez a két fő ok ezernyi összetevőjével belekeveredett, beépült a népkarakterbe, a kultúrába, talán még a génekbe is.

De én azt gondolom, hogyha nem lenne ilyen mértékű agymosás, és az ember kicsit ki tudná kapcsolni az érzelmeit, akkor az ember, még a magyar ember is elég tehetséges lenne a társadalmi intelligencia vonatkozásában.

Az embernek, embereknek a társadalmi intelligenciához tehetsége érzéke is lenne, valamint érdeklődése is lenne, ha ezeket nem sorvasztanák el.

Eme elmélkedések közben azért felsorolom azon tényezőket is amin változtatni kellene.

Az alacsony szint rengeteg okát, tényezőjét itt nem tudom felsorolni ezért csak néhányat emelek ki:

A társadalmi intelligencia meglehetősen sok tudásból-képességből érzésből, felfogásból áll össze.

Történelmi, társadalmi ismeretekből. Közösségi érzésből, empátiából, önzetlenségből, stb. Általában a társadalmi intelligencia és logikai, kreativitás intelligencia össze van kötve. De jelentős részben a mentális intelligenciával és a humán művészeti intelligenciával is össze van kötve.

Többek között a logika hiánya, a hétköznapi intelligencia hiánya, a gondolkodás-tanítás hiánya is belejátszik a társadalmi intelligencia alacsony.

Társadalmi műveletlenség néhány fontosabb oka:

1.  Az emberi jellem néhány sajátossága, pl. hogy általában nem képes érzelemmentesen, elfogulatlanul, „tudományosan” politizálni.

2.  Egyes népek, pl. a magyarok kultúrája népkaraktere.

3. Oktatás, propaganda, manipuláció, örvények, rendszer-szellemisége, rendszer, stb.

4. A rendszer népbutító mechanizmusai: reklám, fogyasztói társadalom, bulvárkultúra, bürokrácia, stb.

Az érdeklődés hiányának okai:

Akik az alábbiak miatt nem tartják fontosnak

1. Mert úgysem szólhatok bele

2. Mert bele sem akar szólni, nem az ő dolga.

3. Mert a piszkos politika és nem változik

4. Mert a kultúra és sok más fontosabb

A közömbösség egyéb okai:

 5. Vannak a közömbösség eszméjébe hívő közömbösök.

(büszke arra, h. nem politizál)

6. Vannak a dölyfös közömbösök, akik nem ereszkedek le erre az alacsony szintre.

7. Fontosnak tartja, de nem nagyon. Köztük vannak, akik több ok miatt mennek a többség után, lényegében nincs saját erős véleményük.

8. Akik azt hiszik h. a társadalmi, politikai tudás, műveltség csak úgy magától keletkezik, nem igényel külön tájékozódást, külön gondolkodást, külön elemzést.

9. És nem utolsó sorban, a politizálás egy érdekeket érintő, érzelmeket falkavaró tájékozódási, gondolkodási cselekvési tevékenység. Az erős érzelmi (erősebb, mint pl. egy technikai dolgon gondolkodni) hatás pedig torzítja a józan logikus ítélőképességet. Ugyanakkor a felkavaró jellege el is riaszthat sok embert.

Na és Magyarországon miért alacsonyabb még a környező országokhoz képest is a társadalmi intelligencia?

Nagyon egyszerűen azért, mert a társadalmi intelligencia száz összetevőjéből kis-hazánkban nagyon sok alacsonyabb szinten, van mint a környező országokban.

Sőt, saját tapasztalatomra támaszkodva ki merem jelenteni,hogy az 1980-2008 között a magyar nép társadalmi intelligenciája  fél fokkal magasabb volt, (közepes volt) mint ezekben az években, amikor átlag alatti. 

Magyarország süllyed, minden szempontból süllyed.  A társadalmi lét minden szegmense süllyed. Süllyed a gazdaság, az életszínvonal. Süllyed a demokrácia. Süllyed a nemzetközi renomé. Süllyed  a kultúra, Süllyed az egészségi állapot és az ország természeti állapota. Ez utóbbi a klímaválságnak is betudható. és nem utolsó sorban süllyed az intelligencia szint, kiváltképp a társadalmi intelligencia.

Természetesen a társadalmi intelligencia szintjének csökkenése, összefügg a diktatúra-erősödéssel, a nép el-birkásításával, a fasizálódással, a süllyedő tendenciával. 

A társadalmi intelligencia egyre mélyebbre taszítása.

Normál esetben az intelligenciák, a tudások együtt növekedhetnek. Süllyedő állapotban, mikor az emberek általános tudás-növekedés igénye is, a befogadás is, megáll, az egyes tudások csak egymás kárára növekednek. Magyarországon jelenleg 2020-s években nő az informatikai ismeret, valamivel nő az idegen nyelvek ismerete, nő a bulvár-ismeret, sokasodnak a világhálós ismeretek, pl. a játékok ismerete, - ezek a társadalmi ismeretek rovására mennek. 

A tudás-befogadás, ha nem is véges, de olyan, mint egy nehezen táguló szatyor. Egy darabig könnyen lehet pakolni aztán egyre nehezebben. Napjainkban átlagosan eléggé tele van. Ez azt jelenti, hogy minden fölösleges lényegtelen nem társadalmi intelligenciát növelő információ, márpedig ilyen az információk 70%-a, (további 25% közepesen lényeges de nem társadalmi intelligenciát növelő)  azt eredményezi, h. a szatyorba levő (az emberi tudatban levő) lényeges, a társadalmi intelligenciát nővelő tudás aránya kisebb lesz. Tehát relatíve butulunk.

 

Többek között, korunk egyik tévhite, h. nincs állampolgári felelősség. Ez a tévhit szintén bagatellizálja a társadalmi intelligencia fontosságát.

Nincs állampolgári felelősség, vagyis a társadalmi intelligencia egy nagyon mellékes, harmadlagos dolog. Ez a téveszme, tudatos manipulációs termék, vagy a butaság terméke? - nehéz lenne megmondani.

Általában is a felelősség és vele a szégyen fogalma korunkban teljesen megváltozott. Korunkban, pl. az 2010-s évek magyar köztudata egészen más, mint amilyen a 1970-s évek magyar köztudata volt.

Ide vehetjük azt a téves felfogást, miszerint a nép dolga legfeljebb annyi, hogy kiválassza a megfelelő vezetőt, onnan minden a vezető dolga.  Ez amolyan féligazság. Egyrészt ha buta, tájékozatlan, akkor nem képes a megfelelőt kiválasztani. Másrészt a kiválasztottról később kiderülhet, (sajnos általában ki is derül), hogy mégsem ő a legalkalmasabb. Ráadásul, még ha alkalmas, akkor is szükséges kontroll. Szóval, a nép, az emberek állandó társadalmi aktivitása nem maradhat el. Mégis jelenlegi felfogás általában: aki politikusnak megy, annak legyen társadalmi felelőssége (a közösség életének alakulása a dolga, azért számon kérhető), de másnak az egyszerű állampolgároknak egyáltalán nem szükséges.

De más tekintetben is sokat változott a világ.

Korábban beégésnek számított, ha kiderült, hogy „nem mondott igazat” –  akár az egyszerű ember, akár a politikus.  Ez nemcsak a hazugságot foglalta magába, hanem a tévedést is. Manapság egyáltalán nem szégyellni való dolog a tévedés, a hazugság. Majdnem hogy büszkén dicsekednek a hazudozók, tévedők: ja én voltam aki baromságot állított. Itt még nem tartunk, de ha folytatódik a tendencia nemsokára eljutunk ide. Jelenleg annyi, hogy nulla a következmény.

Mintha nem is történt volna semmi, pedig gyakran a médiába milliók előtt zajlik hamis állítás, sőt a politikus hazugsága ennél is súlyosabb, hiszen a hamis szavakat hamis tettek követik. Szóval hatalmas károkat okoz. Korábban az is beégésnek számított, ha ismerős társaságban kiderült, h valamilyen hüleséget beszélt az ember. Aztán fokozatosan évről-évre enyhült általában a tévedés hamis állítás megítélése, manapság pedig semmi természetes, még egy ejnye-bejnye sem hangzik el.

Talán ez a legfőbb baj.

 

Egy kicsike általános gondolkodástan

Érdeklődés-felkeltés, - tehetség felfedezése – megfelelő tanítás.  Az elhanyagolt intelligenciát az elhanyagoltság miatt kell fokozottan tanítani. Amely tudományágban, szakágban, szakmában, művészetben pedig tehetséget mutat a diák, azt pedig azért kell fokozottan tanítani.

A társadalmi intelligencia is meglehetősen sok tudásból-képességből érzésből, felfogásból áll össze.

Történelmi, társadalmi ismeretekből. Közösségi érzésből, empátiából, önzetlenségből, stb. Általában a társadalmi intelligencia és logikai, kreativitás intelligencia össze van kötve. De jelentős részben a mentális intelligenciával és a humán művészeti intelligenciával is össze van kötve.

 Többek között van ez a két látásmód.

„Látásmód” ez is egy szokatlan gondolkodástani fogalom. Ez olyasmi gondolatot jelent, ami gyakran szinte mindennel kapcsolatban eszünkbe jut. Egy állandó elemzési szempont. Hasonlít a szellemiséghez, ill. a felfogáshoz, ill. világnézethez. 

Nézzük az említett két látásmódot, elsőnek a „tendencia látásmódot”.  Szóval itt egy állandó tendencia-nézésről van szó. Pl. a boltban megállapítom, h. ennek is, annak is felment az ára, de akkor én tovább gondolom: mi várható egy hét múlva, egy hónap múlva, egy év múlva, öt év múlva. Szinte mindennel kapcsolatban,- félig tudat alatt végigszaladok ezen a gondolatsoron, - az ember agya, ha edzi akkor sok mindenre képes. Sőt a tendencián is végigszaladok, a múltat is nézem, és megállapítom, jó vagy rossz tendencia, ill. hogy kellene valamit tenni és mit. Ha nem is pontosan, de nagyjából aztán, ha komoly újra előveszem a problémát.  Nevezhetjük ez a jövőre vonatkozó következtetésnek is. Van azért ennek egy közvetlen haszna is, pl. bajt jobban meg tudom előzni, jobb jövő-terveket készítek, stb..

Az átfogó látásmód (a lényeglátás alapja) pedig arról szól, h. a tapasztalt dolgokat egy nagyobb egységbe próbálom beleilleszteni. Egyrészt viszonyítok, másrészt kategorizálók, de ezek csak eszközök ahhoz nagyobb egységekbe, összefüggésében lássam a világot. Pl. maradva az előző példánál, mindjárt eszembe jut, h. vajon más országokban, különösen a régióban mekkora, milyen infláció lehet.  Ezt is egy kicsit továbbgondolva; melyik vezetés hogy teljesít, stb. Ha bonyolult, de fontos akkor szüneteltetem, de újra előveszem a témát.

Az átfogó látásmód hiánya kihat minden tudásra, pl. láthatjuk, hogy az embereknek vannak részinformációi, de ezek kavarognak, ostobasággá válnak, éppen azért mert nem tudják elhelyezni a nagyobb egységbe.

A felülről nézés, a világra rálátás (nemcsak a szűk környezetbe, nemcsak giliszta perspektívából nézelődés) szintén a társadalmi intelligencia része.

Társadalmi intelligenciához szükséges még két látásmód szellemiség életfelfogás.

Szükséges a közösségi szellemiség, de újító szellemiség nélkül nincs társadalmi intelligencia.

De hát sajnos ez a két szellemiség és a társadalmi intelligencia átlaga nagyon mélyen van. Az emberek milliói azt sem tudják, hogy jól vagy rosszul élnek. Ezt azért meg kell magyarázni.

Sokat gondolkodtam azon, és ezt közre is adtam, hogy az rossz dolgokat az emberek ostobaságból vagy valamiféle jellemtelenségből követik el. És már többször megállapítottam, hogy szinte mindegy. De talán abból a szempontból mégsem, h.  egy kicsit másképp kell kezelni.

Én egyébként ezen az ellentmondáson „az ember jó, majd egy másik percben tettben, rossz, majd megint jó, - nem győzök csodálkozni.

Van egy csomóvallásos és vallás nélküli ember, akinek az a vágya, öröme, hogy másokon segítsen. Van egy csomó ember művészek, tudósok, papok és mások is, akik adni akarnak, akik hasznosak akarnak lenni, és adnak is, sokszor, de… A legtöbb ember legyen az egyszerű, vagy politizáló jót akar és pozitív elismerésre, dicséretre vágyik. Szóval nem önző. De itt már felfedeztem egy ellenmondást: nem mindegy hogy elsősorban adni akar, vagy elsősorban elismerésre vágyik. És az sem kitől vágyik elismerésre.

Szóval az emberekbe van egy nagy adag jóindulat, - akkor hogy jön ebből ki ennyi ártás, ennyi harc?

Néhány egyszerű válasz:

1. Talán sokan csak megjátsszák magukat. Sokan ezek közül maguk sem tudják.

2. Talán sokan elsősorban nem adni, csak önző módon elismerést akarnak, és ez ártásba megy át. Ráadásul stréber módon csak főnök dicsérete számukra, ami elismerés.

3. Talán sokan tényleg adni akarnak, de bután, téveszmék mentén teszik ezt, ami rosszul sül el.

4. Talán sokan túl elkényeztetően elnézően adnak, ami ártó adás.

5. Talán sokan pedig túl szigorúak, a „féltő” adásból már rátelepedés, korlátozás, elnyomorítás lesz.

6. Talán sokan nem is veszik észre, vagy nem értékelik az igazi adást.

7. Talán sokan jók akarnak lenni, de nem tudnak uralkodni, a rossz érzelmeiken, a rossz tulajdonságaikon, így ártóvá válnak. 

8. Talán sokasaknak nincs is önálló gondolkodása, mennek valaki, valami után, ami valószínűleg átverés, megvezetés. (Lehet más után menni, de csak úgy, ha a követő is átgondoltan ugyanazt vallja. Ha csak úgy ezért-azért átgondolatlanul megy valaki, bárki után akkor nemcsak az átverés miatt eshet csapdába. Hanem amiatt is, hogy az ő helyzete más, mint a „vezető” helyzete, tehát annak automatikus követéséből nagy pofára esés lehet.) 

     Szóval a végén ebből a sok jó szándékból, az adni vágyásból, mégis ártás lesz. Sokan pedig „egyik kezükkel adnak, másik kezükkel elvesznek” – ez azt jelenti, hogy gyakran valóban adnak segítenek hasznosak, máskor viszont ártanak. Ha nem is tudatosan, de ártanak.

És mit lehet tenni?

Van egy frázis: önkontroll. Azon a téren is önkontroll, hogy vajon jól adok e.

 

A társadalmi intelligenciához hozzátartozik a politikai egyszeregy ismerete.

Önmagamtól idézek

Amelyik nép nem képes a politikai egyszeregyet megtanulni, az nem érdemli meg, h. jól éljen. Ezt sajnos nem tanítják iskolában, de olyan egyszerű hogy csak a buták nem jönnek rá. A jelenlegi rendszer pártokra, választásokra, hatalomváltásokra épül. Meg lehet állapítani ennek hibáit lehet álmodozni, de jelenleg ez van. Egy olyan párt, mint a Fidesz lényegében nem fog változni, akár kétmillión tüntetnek, akár száz civil szervezet hadakozik ellene. Mindez arra jó, hogy a választási hangulatot befolyásolja. A lényeg a választáson történik, tehát aki elégedetlen, annak el kell menni és nem a Fideszre kell szavaznia.  Ez a politikai egyszer egy, ami egy.

Kétszer egy az kettő, vagyis eme egyszerű igazság: a semminél több a kevés.

Hosszabban a semmittevésből legfeljebb stagnálás lesz, majd romlás (a karbantartás is elmarad), ha fejlődést akarsz, vagy csak a helyzetet fenn akarod tartani, akkor valamit tenni kell ennek érdekében.  Lehet, hogy ez a tevés nem látszik soknak, de akkor is több mint a semmi, azaz a romlás.

Ezt a kisiskolás szintű okoskodás, azért szükséges, mert sokak még ezt sem értik meg. Napi kérdés: mi értelme van, pl. a kritikának, ha nincs eredmény? Először is látszólag rövid távon nincs eredmény, de lehet, hogy hosszabb távon  mégis van eredmény. A lényeg, h. a teljes feladás, biztos bukta, tehát valamit tenni kell lehetőleg okosan hatékonyan.  De első a szándék, a jobbító és aktív  szándék.

Akkor következzen a háromszor egy, az három  okosság:

Nem az ország nagysága a fontos, hanem az ország minősége, és demokratikussága.

Mert a minőség és demokratikusság ad neked jólétet. Mert külföldről is ezek  a jól szervezett demokratikus kis országok kapnak igazi megbecsülést.

De akkor folytassuk, a politikai kétszer-kettő - az néggyel, - az talán világos, h. a biztos rossznál fél fokkal a bizonytalanabb rossz is jobb. De azért a gyengébbeknek megmagyarázom,  egy példázattal. Mondjuk, a házad nagyon rossz állapotban van,  hatalmas állandóan nyíló repedés van a falon, -  több szakember megjósolja, hogy egy éven belül összeomlik. Jelentkezik egy szakember, akinek van egy új, olcsó eljárása, amit te is ki tudsz fizetni, de ez még kipróbálatlan.  Nos az értelmes ember belemegy a bizonytalanba, mert tudja hogy a másik oldalon a biztos rossz van. Belemegy, pláne ha az ember veszi a fáradságot, hogy alaposabban átgondolja a helyzetet és több helyről informálódjon.  Ez az okoskodás arról szól, hogy sokan ezzel a frázissal „jöhet rosszabb is” leplezik gyávaságuk-ostobaságuk. 

A politikai háromszor-kettő - az hat pedig ez elehet: a rövid távú következő lépés célokat, ne keverd össze a hosszabb célokkal. Pl. az igaz, hogy a hosszabb távú cél, az optimális megoldás a közvetlen demokrácia lenne, de ehhez eljutni lépésenként lehet. És az első lépcső a rossz (pl. a Fidesz) leváltása, átváltása egy kevésbé rosszra, még akkor is ha az is messze van az optimális megoldástól.

A politikai négyszer kettő az nyolc (hű ez már bonyolult) eme igazság: a jelen rendszerben az egyszerű jó taktika, a „mindig gondosan válaszd ki és támogasd a legkevésbé rossz politikai erőt”

Egy kis magyarázat. Egyrészt eme igazság arról szól, hogy az összemosás – ezek mind gazemberek egyik sem jobb -  én nem támogatok senkit, ez baromság. Még a kis különbség is számít. Ugyanakkor a mai rendszerben, a mai igatag hazudozó erkölcsi légkörben állandó felülvizsgálat nélkül egyetlen politikai erőt sem lehet feltétel nélkül (állandó hűséggel) támogatni. Vagyis állandóan vizsgálni kell a legkisebb rosszat. Másfelől és ez a lényeg, ez a „válaszd a legkisebb rosszat” az egyetlen működő fejlődést biztosító taktika.  A menet: a legkisebb rossz leváltásra kerül, egy fokkal jobb kerül hatalomra, majd egy idő után, megint ugyanaz, megint egy fokkal jobb, és így tovább.

 

És még lehetne száz ilyen egyszerű igazságot sorolni, ezért politikai egyszeregy.

Tehát a politikai egyszeregy egy sok tételes egyszerű alapigazság, kisiskolás szintű igazság. Az itt említettek csak egy része a teljes politikai egyszeregynek.

Olyasmi ez mint a matematikában az egyszeregy. Abban is hasonlók hogy a matematika műveltséghez szükséges az egyszeregy magtanulása, ugyanúgy a társadalmi  intelligenciához szükséges a politikai egyszeregy megtanulása.

„A politikai egyszeregy”, ez megint egy olyan kifejezés, amely jobban rámutat, hogy az emberek társadalmi, politikai műveltsége, milyen alacsony szinten van.

Tulajdonképpen két részből állna. az egyik a manapság is elterjedt, divatos, politikai, társadalmi baromságok rövid cáfolata. Illetve a másik oldalon az egyszerű társadalmi, politikai igazságok ismerete. Olyan banális igazságok ismerete, mint amit előzőleg már taglaltam, Mondjuk, ha ismer húsz ilyent, akkor már nem lehet teljesen átverni.

A másik rész, viszont az egyszerű logika, az egyszerű józan gondolkodás. Ez is szükséges a társadalmi intelligenciához. 

Az átverés, manipuláció, hamisság felismerése.

Szintén szégyellem, annyit beszéltem már róla. Természetesen ez is a politikai társadalmi intelligencia része. Szintén van egy józan ész, logikus gondolkodás része, és vannak, lehetnek ismeretek amiket nem árt tudni.

A legfontosabb talán az, hogy megértsük, a vezetés mindig is a saját érdekes szerint adta elő a valóságot, korunkban pedig ez fokozottan jelentkezik.  Tehát nem arról van szó, hogy van néhány hazudós vezető, -  hanem vannak, kicsit ferdítő, vannak közepesen torzító, és vannak erősen manipuláló (sőt pofátlanul hazudozó) vezetők. A vezetés természetéből adódik a hatalom megtartása, erősítése, ehhez tartozik a manipuláció, - ezt sokan ügyes politizálásnak nevezik. Valójában a közvetlen demokráciára épülő rendszer tudna ezen radikálisan változtatni.

Tehát az eddigi és mostani rendszerekben benne van a hazugság, öndicséret, kommunikációs trükközés, manipuláció.

Azért perszer lehet és kell is tenni, hogy a manipuláció mennyiségét illetve pofátlanságát illetve károsságát csökkentsük.

De kétségtelen hogy meg kell tanulni felismerni, aminek első lépcsőja a gyanakvás. (Itt azért megjegyezem, hogy meg kell tanulni felismerni, de soha nem szabad elfogadni.)

Ismétlem: el kell utasítani, emellett meg kell tanulni felismerni, emellett igazi demokráciára kell törekedni.

Visszatérve a felismeréshez:

Vannak nagyon egyszerű logikai következtetések.

Pl. ha egy vezetés nagyon reklámoz valamit, akkor gyanús, hogy azzal valami bibi van. Pl. ezerrel nyomják, hogy nem mi vagyunk a hibásak, hanem a szankciós infláció. Ha ez egyértelmű lenne, akkor nem nyomnák ezerrel. Eleve az öndicséret, illetve a hibák másokra kenése gyanús. Tulajdonképpen a vezetést is úgy kell megítélnünk, mint bármely más embert. Nyilván a magát állandóan dicsérő, mindig másokat okoló embert kapásból megbízhatatlannak tartjuk. megbízhatatlannak tartjuk azt az embert is akiről többször, mondjuk háromszor kiderült hogy hazudott, ferdített. Megbízhatatlannak tartjuk azt is aki csak  kétségesen hazudik de állandóan zűrős ügyekbe keveredik, állandóan baj van a rábízott feladattal.

Az is gyanús aki nem hajlandó értelmesen vitatkozni, soha nem enged a vélt igazából. Pláne aki így-úgy, erőszakkal, trükkel,  de bekussoltatja a kritikát.

Nyilván a szinte állandó egyoldalú, egyirányú beállítás, ha az ellenvélemény az ellenérvek aránya nem éri el a 25%-ot sem akkor az önmagában is lehetetlenné teszi az értelmes vitát. Az értelmes vitának több feltétele van, de az ellenérvek, a cáfoló vélemények megjelenítése nélkül biztosan meghiúsul.

Gyanús az is aki sokat titkolódzik, titkosítja az adatokat, szerződéseket,  - nyilván attól  fél,  hogy kiderül egy-két stikli.

Mindebből lehet következtetni a vezetés ferdítési fokára, még akkor is, ha konkrétan nem ismerjük az adott ügyet.

Itt most szándékosan egy kicsit más hangvételbe szólók a manipulációról, a hamis túlzott propagandáról, mint ahogy szoktam. Mindig egy kicsit próbálok másképp magyarázni, hátha úgy egyesek jobban megértik. Mert ezzel a manipulációval egyébként az a helyzet, hogy olyan sokan, többek között én is, olyan részletesen beszéltek a manipulációról, hogy már ezt meg kellett volna érteni az embereknek. E helyett azt tapasztaljuk, hogy az emberek többsége rendkívül könnyen átverhető.

Még ha meg is találjuk erre a magyarázatokat, ekkor is marad egy értehetetlen aspektusa. Olyan mintha az emberek vágynának az átverésre.

A gondolatmenetet folytatva megint oda lukadunk ki hogy nemcsak logika kell az igazsághoz, ill. a valótlanság felismeréshez, hanem akarat is, jellem, gerinc, becsület is.

Na és persze némi tárgyi tudás is szükséges, pl. a fontosabb összehasonlító statisztikai adatokat ismerni kell.

Tehát a társadalmi intelligenciához szükséges: logika, jellem (mentális intelligencia) és társadalmi politikai ismeret.

Ha például ez az elfogadott felfogás: „jó politikus, mert ügyesen hazudik”- akkor eleve fölösleges átverésről, felismerésről, leleplezésről beszélni. Tehát, az erkölcsi felfogásnak is meg kellene változni.

Összefoglalva, ahhoz hogy a hazugságvilágot normális világgá alakítsuk át, - szükség lenne:

Egy másfajta oktatásra. (társadalomközpontú, gondolkodásközpontú oktatásra)

Egy sokkal őszintébb tájékoztatásra.

Egy másfajta kultúrára, nem fogyasztás-központú, nem bulvár-központú, kultúrára.

Egy másfajta erkölcsre.

Szóval egy másik társadalmi rendszer kellene.

Foglaljuk össze egyszerűen, miről is szól a társadalmi intelligencia.

A társadalmi intelligencia az egyik legfontosabb intelligencia, ha ez alacsony szintű az egyénnél vagy a közösség, a nép átlagában akkor azon egyén, közösség, nép nem nevezhető intelligensnek.

Nem nevezhető akkor sem, ha viszont nagyon jó a matematikában, az informatikában, több nyelven beszél, és még lehetne sorolni.

De ezek egyike sem pótolja a társadalmi intelligenciát.

A társadalmi intelligencia egy összetett dolog. Kellenek hozzá pozitív érzelmek, de ha valaki ezeknek híján van legalább az önkritikus önkontrollnak kell lenni.

Kell hozzá némi igazságérzet, közösségi érzés, empátia önzetlenség. Szükséges legalább közepes mentális intelligencia. Kell hozzá, logika. józan egyszerű ész. Becstelen gerinctelen, szolgalelkű gonosz ember sem képes még közepes szintet sem elérni. És persze szükséges bizonyos ismeretanyagok tudása.

De itt már a rendszer az oktatás, a tájékoztatás, a kultúra is hibás. De az egyének is hibásak és a népkarakterrel is baj van, mert fel kellene ismerni, hogy önálló gondolkodásra tájékozódósra van szükség.  

Szóval néhány fontosabb ismeret: Megértése annak, hogy fontos a társadalom, megértése a vezetés természetének. Ismerni kell a társadalmi törvényszerűségeket, az egyszerűeket is, melyeket én politikai egyszeregynek nevezek.

Ismerni kell valamennyire a történelmet főleg azon részét, hogyan fejlődik a társadalom. Fel kell ismerni a politikai hazugságokat, átveréseket, a manipulációt.  

Sajnos a magyarok átlagos társadalmi intelligenciája alacsony.

Ezt sok minden bizonyítja.

Az agymosott magyar nép soha (még sokáig) nem lesz képes megugorni ama szellemi  küszöböt,  hogy ráébredjen ez egy banda, a tönkretevő rablók bandája, akik gyerekek tudatlanságával nyomorával játszanak.

Bármely nyugat ill. közép európai országban már rég kib@szták volna Fideszt mint macskát sz@rni. Egy ilyen párt legfeljebb 10 százalékon állna, nálunk pedig kétharmad, - negyedszer kétharmad egy ilyen mindent tönkretevő  párt, - ez most nevetséges, vagy siralmas. Egy sereg fidesznyik azt mondja: sírjatok csak, hihihi – mert baromira önzetlen és jóindulatú – és ezekből van kis-hazánkban két és félmillió.   Én viszont kinevetem ezeket, mert a saját családjukat csesztetik. A látszattal ellentétben az ő gerincük van eltörve nem az enyém.

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: 2. társadalmi intelligencia
Birkának néznek? - © 2008 - 2025 - rendszer-vakitfed.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat