Birkának néznek?

Sodródunk a hamisságok, a féligazságok, a lényegtelen információk áradatában, nemcsak az a baj, hogy akarat nélküli sodródó bábukká válunk, de ráadásul a zuhatag, a válság, a szenvedés felé sodródunk. Egy megoldás van......

 

Nyílt levél a Nem Némulunk El mozgalomnak, valamint a Korrupcióellenes Szövetségnek.

E mozgalomnak, szerveződésnek (az Önök, avagy a Mi szerveződésünk, mint népi szerveződés) van létjogosultsága, és elméletileg van jövője, én lelkes támogatójuk vagyok. Kis civil társaságunkból (vakitfed) sajnos már csak én maradtam, a többiek eltávoztak, valószínűleg a túlvilágra.

A társaságunk a vakitfed google oldalak alatt rengeteg társadalom témájú gondolatot, véleményt, kvázi igazságot tett közzé. Szerintem érdemes beleolvasni, sőt egyféle alternatív nézetekre alapuló társadalomtudományos enciklopédiának is használható.

Szóval: vakitfed, ill. vakitfed forms and docs google oldalak alatt.

Email címem pedig: vakitfed@gmail.com

 Szerény véleményem szerint a békés népi (spontán szerveződő, pártoktól, uralkodó politikai erőktől független) tüntetések, tömeg-megmozdulások jelentős demokratikus (népakarat) megjelenítő eszközök.

Bízom abban, hogy azon szándék, miszerint minden szervezett politikai erőtől függetlenek akarnak lenni, igaz.  Ez fontos, az alábbiak miatt:

Ha bármely szervezett politikai erő, párt szervezi, tömegmegmozdulást, akkor az, nem népi megmozdulás, hanem egyfajta pártgyűlés.

Előfordulhat, nagyon ritkán hogy a pártgyűlés is népérdeket fejez ki, de ez akkor sem népakarat. A pártgyűlés többnyire nem a népérdeket fejezi ki, hanem a párt érdekét. Többnyire a népakarat fejezi ki a népérdeket. Ezért kell a valódi népakaratot, ill. annak módjait létrehozni. Ez tehát a demokrácia lényege: a kiindulás a valódi népakarat, ami önmagában, esetenként nem mindig azonos a népérdekkel. Viszont hosszabb távon és többnyire azonos.

A népakarat (demokrácia) legmagasabb szintje mikor a nép, a tagok, az emberek többsége közvetlenül dönt a fontos kérdésekben. Illetve, minél több kérdésben dönt. Dönt, azaz törvényeket, szabályokat hoz. Ez a közvetlen, avagy a részvételi, avagy az e-demokrácia. Ezek lényegében azonos szerveződések.

A közvetlen (részvételi, e-demokrácia) leglényesebb eleme pedig a számítógépes népszavazási rendszer.  Hosszabb nevén népszavazási és közvélemény-kutatási rendszer, melynek egyfajta modellje szintén megtalálható a vakitfed oldalak alatt. A pontos népakarat és népérdek megjelenéséhez szükséges: egy meglehetősen pontos, elfogulatlan szavazás és összesítés.

Visszatérve a népgyűlések, népi tüntetések is egyfajta népakarat megjelenítők, szükség van rájuk, de ez a legalsó lépcsőfok. Szükséges, de kevés. A leginkább kihagyhatatlan lépcsőfok: a számítógépes népszavazási és közvélemény-kutatási rendszer.  Ellenben vannak még más lépcsőfokok, de ezekről majd máskor.

Egy másik lépcsőfok az állam, a közhatalom, nép általi ellenőrzése. Ennek is a legfontosabb eszköze: az intézményekre lebontott közvetlen demokrácia.

Még sokáig folytatnám, de ebbe a figyelem-megragadásos világban egyelőre ennyi is elég.

Szóval engedelmükkel, kb. két hetente, folytatnám.

                                      Tisztelettel: minden Embernek

 

 

A link elvezet vakitfed oldalakhoz, ezután nyisd meg (Download) a 0001 legfőbb pénzáramlás ábrát.

http://sites.google.com/site/vakitfed/my-forms  

 

Néhány magyarázat az 1. kiegészítő gazdasági (0001) a legfőbb pénzáramlás sajnos tisztességetelen ábrához.

Alcím: miért növekszik, nem is kevéssel, a világ adóssága percről-percre?

A másik oldalon nyilván vannak olyanok, akiknek a világ tartozik, ill. eme embereknek egyre nagyobb összeggel tartozik a világ. Még akkor is, ha a világ adósságának, tartozásának a felét a közbetartozások, oda-vissza tartozások teszik ki. Melyek egyébként semmire sem jók csak arra, hogy pénzügyi zavarokat keltsenek, vagyis károsak. A legfőbb folyamat, viszont az, hogy a világ a leggazdagabb üzletembereknek tartozik. A nagytőkés, pénz-nagytőkés, stb. kifejezésektől itt tartózkodunk.

 

Ez egy olyan ábra, amit egy-két órás magyarázatra szorulna. Tudják, a kivetített ábra előtt pálcával mutogatva tart kiselőadást az előadó. Talán majd valaki, valahol.

 

Pénz a pénzhez megy, pénz  a gazadag üzletemberekhez vándorol. De nem véletlenül. Mert ők a profi pénzszerezők, csúnyább szóval ők a profi pénztolvajok. És nekik van a legnagyobb lehetőségük, sokkal, több eszközzel rendelkeznek. Csúnyábban: sokkal több csalási trükközési lehetőséggel rendelkeznek.

Vannak olyan gazdasági törvényszerűségek, melyek korlátozzák a gazdasági kizsákmányolást. Szerencsére.

  1. Csak a hasznos munkát lehet kizsákmányolni azt is, az alulfizetett túlmunkával.

Ez a gazdasági törvényszerűség azt jelenti, hogy nyilván nem lehet javakat attól, azoktól elvenni, akik maguk sem dolgoznak, vagy haszontalan értéktelen munkát végeznek. Tehát akitől el akarunk venni annak dolgoznia kell, méghozzá értékes munkát kell végezni. Ehhez pedig szükséges neki ezt-azt biztosítani. Ha pedig egy másik ország polgárától vesznek el, akkor azon állampolgár ezért az értékes munka által gyarapodik is, nő a tudása, a tehetsége,  tehát nem lehet teljes a kizsákmányolás. Az elvétel pedig csak úgy történhet, hogy a kizsákmányolt delikvens sokat dolgozik, és ehhez képest kevesebb pénzt, fogyasztást kap. Szóval kizsákmányoló kénytelen sok és viszonylag értékes munkát adni, és kénytelen egészséget, tudást, modern eszközöket biztosítani. Ég rabszolgákat sem lehet teljesen gazdaságilag kizsákmányolni.

Ugyanakkor a probléma összefügg azzal, hogy pl. nálunk az emberek egyik fele, majd megszakad a munkába, a másik felének nincs munkája. Ez egy sereg szempontból káros. Egyre inkább biztosabb, hogy azon banális megoldással előbbre lehetne lépni, miszerint egyszerűen kötelezően be kellene vezetni a négy-hat órás munkaidőt.

     2. A pénzlopás (ha valaki érdemtelen jövedelmet kap) két részből áll. Az egyik: a pénz eltulajdonlása. Ez valakinél időszakosan fogyasztáscsökkentést eredményez, és persze pénzügyi zavart is eredményez, melynek szintén van kára. Ez az összes kár mondjuk 40%-a.

A másik rész, a pénz lefogyasztása, ekkor történik a tárgyi elvétel. Ez az összes kár 60%-a.

Ugyanakkor az összes kár valamennyivel mérséklődik azzal, hogy a fogyasztás kvázi vissza forgatja a pénzt a gazdaságba.

Mi történik, ha valaki külföldön (idegen) lop szerez érdemtelenül pénzt, és azt  hazaviszi otthon fogyasztja el. Persze ha vállalkozó és nem lefogyasztja, hanem hasznos befektetést csinál akkor egy kicsit más a helyzet.

És ha tudatos a tolvaj manus, akkor arra is vigyáz, hogy a fogyasztás is az idegen országból származzon. Másrészt a folyamatos külkereskedelmi oda-vissza áramlással ez valószínűleg automatikusan meg is valósul. De talán nem mindig, nem feltételen viszont, ekkor az történik, hogy a lopás kárának egyik fele sújtja az idegen országot, a másik fele a tárgyi elvétel, pont a hazai országot sújtja.

Nézzük egyszerűen: a tolvaj pl. kivitt egy autóra való pénzt. A meglopott országban valaki nem tud autót venni, viszont az autó megmaradt, valakihez valamikor, majd eljut. Hazavitte a tolvaj a pénzt és mondjuk nincs külkereskedelem, és ott vesz egy autót. A lopás másik felének károkozása a hazai országot sújtja, mert valakinek munka nélkül lesz autója, olyan autója, amit abban az országban gyártottak. Valaki munka nélkül jut termékhez, szolgáltatáshoz akkor valaki károsodik.

Ha viszont van külkereskedelem, és végül az autó ára (a lopott pénz) a meglopott országból kerül lefogyasztásra, akkor viszont ez a pénz végül is a hazai gazdaságba forog vissza.

Tehát a lopás kárának egyik fele vagy nem meglopott országban keletkezik. Vagy úgy mérséklődik a lopás kára, hogy azért a fogyasztás által mégis valami visszaforog a meglopott ország gazdaságába.

     3. Mondjuk a világban a tolvajok illegálisan, vagy legálisan lopnak. De ez a kár elindul a világba, ide-oda vándorol és végül legszerényebb, legdolgosabb, a hasznos munkákat végző embereket károsítja meg. Azért őket, mert tőlük lehet elvenni. És ki tudja a világ mely országában, lesznek a megkárosított emberek

      4. Szóval valakik érdemtelenül nagy vagyont, pénzt halmoznak fel, de eme vagyonnak, pénznek egy része szükségszerűen bekerül az üresen forgó körforgásba.

Szóval beszórnak egy halom munka-fedezetlen pénzt a gazdaságba a pénzkibocsátással hitelek által a gazdaságba. Ez a pénz ezerféle torz mechanizmuson keresztül a leggazdagabb üzletemberek rendelkezésbe (tulajdonába) kerül. De a pénz (talán csak egy kis része) nem tud munkát gerjeszteni. (Az innováció annál inkább.) Tehát ennek a pénznek a jelentős része szükségszerűen halott pénz marad, üresen forgó tartályba kerül). Egyébként pedig inflációt gerjesztene, ráadásul. Szóval egy kevés kizsákmányolás miatt van egy hatalmas hűhó, és károkozás.

Ugyanis pl. pénzügyi, gazdasági világválság a túlhitelezésből a munka fedezetlen pénzből ered.

A világválság is visszaüt, viszont kétségtelenül igazságtalan.

Tulajdonképpen az ábrán látható torz körforgás a kizsákmányolás (akkor is, ha kizsákmányoló magának is hazudik) miatt van fenntartva.

Tartósan nem lehet nemzeteket úgy megkárosítani, hogy a te autódat megfogom és hazaviszem, miáltal te X pl. egymilliót, károsodtál én Y egymilliót, hasznosultam, kettőnk különbsége kettő millió.

Úgy lehet kizsákmányolni, hogy X negyedmilliót nyer, Y félmilliót veszít. Ez pedig azt jelenti, hogy az összességében viszonylag kevés nyereség ára, hogy az összesített egyenleg negatív. Mert X és Y összesített vagyona plusz egymillió helyett mínusz negyedmillió lesz.

Tehát a természet, Isten gazdasági törvényszerűségei azt mondják: ne zsákmányolj ki, nem érdemes, hosszabb távon te is rosszul jársz. Vagy jó esetben, egy pici nyereség ellenében nagy károkat okozol.

Ezeket a törvényszerűségeket az ember még nem ismerte fel, ezért kizsákmányol. Nem buta csak az agyának kapacitása arra van beállítva, hogyan lehet trükkösen kizsákmányolni. Közben magának is hazudik és hatalmas baromságokat, de azokat meggyőzően előadva össze-vissza beszél.  Jelenleg itt tartunk.

Az viszont igaz: a pénz áttranszformálódik politikai hatalommá. Akkor tehát a politikai hatalom miatt ártanak a világgazdaságnak.

 

 

A csalások (tisztességtelen) gazdaságának törvényszerűségei most már pontosítva. Az előző elgondolásaim hiányosak részben hibásak voltak.

  1. Sajnos a gazdaságot csak úgy érthetjük, meg, ha ismerjük a normális tisztességes gazdaság törvényszerűségeit és ismerjük az abnormális tisztességtelen gazdaság törvényszerűségeit is. Mindkettőt figyelembe kell venni, és tudni kell melyik gazdaságról, elmélkedünk. Ha a reálgazdaságról gondolkodunk, akkor általában felváltva kell a törvényszerűségeket használni.

Sok-sok ábrát készítettünk a gazdaságról, de azok döntő többsége a tisztességes normális gazdaságról szól. Eme ábra nagy hiányt pótol, sajnos a jelen gyakorlati gazdaság legfőbb folyamata abnormális, tisztességtelen

  1. A normális tisztességes gazdaságban a külkereskedelem egyszerű, mert a tisztességes pénz értékarányosan elcserélődik a munkáért, ill. a munka pénzért, amely pénzből aztán külföldi terméket lehet venni. Lényegében árucsere (termékcsere) történik. A tisztességes normális gazdaságban termelés alakulásába (az életszínvonal alakulásába viszont nem) esetleg be lehet számítani a külkereskedelmi mérleget. A normális tisztességes gazdaságban jó, ha nő a termelés, jó, ha nagy az export, jó, ha pozitív a külkereskedelmi mérleg.
  2. Valójában azonban a tisztességes normális gazdaságban kb. nyolc éves távlatban a az ország (bármely ország) külkereskedelmi mérlegnek egyensúlyba kell kerülnie.
  3. Viszont jelenleg jellemzően tisztességeteken abnormális gazdaság van. A külkereskedelmi mérlegek nem kerülnek egyensúlyba még 8-12 éves távlatban sem. Ebben a gazdaságban már nem annyira jó a pozitív külkereskedelmi mérleg, veszteség (kár) gyanítható, ha pl. egy országnak tartósan nagyobb az exportja, mint az importja. Ebben az abnormális gazdaságban ugyanis előfordulhat hogy „lopott, ill. hamisított” pénzzel fizetnek.
  4. A pénzlopás a pénzhamisítás lényegében arról szól, hogy valaki, valakik többet fogyasztanak, mint az általuk termelt hasznos munka értéke. A „lopás” és a „hamisítás” mindkettő meglehetősen sarkított durva szó, azonban az egyszerű és a lényeget szemlélteti, vagyis nem tekinthető hazugságnak. A pénzlopás tehát durva sarkított és összefoglaló kifejezés a mi értelmezésünkben.

Néhány „pénzlopás” fajta

Direkt pénzlopás (illegális)

Direkt pénzhamisítás.

(Félig illegális)

Különböző olyan csalások, trükkök, melyekre a törvény gyakorlatilag nem sújt le.

Pl. adócsalások egy része

A korrupció (állami vezetők tisztességtelensége, állam megkárosítása).

(Ezek, vagyis az állam kára jó példa arra, hogy a kár már első körben is szétoszolva jelenik meg)

 (Legális)

Tisztességtelen árak

Tisztességtelen jövedelem

Árfolyam-spekuláció

Pénzügyi spekuláció

Folyamatos hitelezés

Magas, tisztességtelen kamat

Szerencsejáték

Legális pénzhamisítás

Túlzott aránytalan pénzkibocsátás.

Túlzott aránytalan pénzkibocsátás, ami már első körben sincs arányos szétosztva (pl. bankszektorhoz, gazdag üzletemberekhez kerül).

Haszontalan munka.

A fölösleges pazarló, ill. káros munkák, termelések.

Rossz hatásfokú munka.

A megfizetetlen károkozás is kvázi lopás, (gyakorlatilag leginkább az állami vezetők direkt az államnak jelentős kárt okozó hibájáról van szó).

 

Stb., stb.. 

Jelenleg a pénz fele legalább a fele, lopott pénz.

 

Az abnormális tisztességtelen gazdaság néhány törvényszerűsége

 

6. Ha egy gazdaságon, nemzetgazdaságon belül történik a lopás, akkor nagyobbrészt a meglopott és a tolvaj között jön létre az igazságtalan elosztás. (Van, amikor csak a kisebb-nagyobb csoportokat lehet beazonosítani.)

Van azonban egy másodlagos folyamat a meglopott (aki tartozhat a tisztességes rétegbe és a tisztességtelen rétegbe) pénzének bizonyos része a tisztességtelenek réteghez kerül

Tisztességtelen réteg gyakorlatilag a tolvajok rétege. Tisztességes dolgozó réteg, akik legalább annyi, de inkább több hasznos munkát végeznek, mint amennyit fogyasztana 

(Van még az önhibájukon kívül keveset dolgozók rétege.)

Nem mindegy hogy valaki lopott (vagy hamisított) pénzzel fizet? Akinek fizet, ugyanúgy tud belőle vásárolni, mint a nem lopott pénzből. Valakinek azonban károsodni kell, mert nem történik munka, de van fogyasztás. A kár ide-oda vándorol, de szétoszolva valakiket megkárosít, és azoktól lehet elvenni, akiktől el lehet venni. A tolvajoktól nem lehet elvenni, esetleg részben visszavenni lehet. A munkanélküliektől, vagy haszontalan munkát végzőktől se lehet nagyon elvenni. Akkor tehát kiktől lehet elvenni? Kik károsodnak jellemzően?

7. Minden lopás pénzzavart okoz, mely kisebb-nagyobb gazdasági (termelési) károkat okoz. Végső esetben a pénzügyi gazdasági válság, mely szintén pénzzavarból ered, már hatalmas kárt okoz. Általában azonban a pénzlopás kiváltott pénzzavar kára csak az alapösszeg 30-50%-át, teszi ki.

8. A pénzzavar okozta káron kívül csak igazságtalan elosztási kár, haszon van, mert a termék nem vész el csak gazdát cserél.

(Más problémakör azon veszteségek ahol valóban termeléscsökkenés történik.)

9. Viszont nem mindegy hogy az igazságtalan elosztás kára az országban marad, vagy átlép a határon, mert nem csak bizonyos emberek károsodnak más emberekhez képest, de az egyik ország károsodik a másik ország hasznosul.

Miért más az országhatáron átlépő igazságtalan elosztás, mint a bennmaradó?

A nemzetgazdaság egy gazdasági egység, egy csapat, kvázi egy hatalmas cég. A nemzetgazdaságon belül jelentősen szétoszlik a kár és a haszon. Többek között érvényesül a nemzetgazdaságba, a termelésbe visszaforgatott vásárlás haszna.

10. Nem mindegy, hogy mennyire nyitott a gazdaság, mennyire kiterjedt és jelentős a külkereskedelem, mennyire beszélhetünk nyitott vagy zárt külkereskedelemről.

11. Ha valaki pénzt lop) az egyik X országban azt átviszi és saját Y országában fogyasztja el. (nincs nyitott külker) akkor X országban a meglopott (tartozhat a tisztességes réteghez és tisztességtelen réteghez), akkor is károsodik, ha nincs lefogyasztás, a pénzt pl., bedobják a Dunába.  Mert a meglopott fogyasztása csökken, pl., ha kettőmilliót loptak el tőle, akkor kettőmillióval. És mivel a termék megmarad és az valakihez kerül, de leginkább a tisztességtelen réteg használatába kerül, az ország nem károsodik. Az országon belüli igazságtalan elosztás történik.

12. Mindezeket szükséges kiegészíteni a kár (veszteség) haszon (nyereség) áthárításának és szétoszlásának törvényszerűségeivel. Illetve, hogy beazonosítható magánszemélyek károsodnak hasznosulnak, avagy beazonosíthatatlan kisebb-nagyobb csoportok.

Néhány elosztási törvényszerűség.

A kár is részben szétoszlik

A haszon is részben szétoszlik.

A szétoszlás függ a mennyire konkrét személy  károsodik hasznosul

Csoport haszna, kára erősebben oszlik szét.

Attól is függ, a károsodó mennyire tudja áthárítani a kárát

A tisztességes rétegbe tartozó alig tudja áthárítani, a tisztességtelen tolvajok igen erősen át tudják hárítani a kárukat.

Csak attól lehet elvenni, aki másoktól nem vesz el, aki hasznos munkát végez.

Ezért a minden kárnak egy részét a tisztességes réteg fizeti meg.

Minden haszon egy része a tisztességtelen réteghez kerül. 

A nemzetgazdaság egy gazdasági egység egy csapat, kvázi egy hatalmas cég. A nemzetgazdaságon belül jelentősen szétoszlik a kár és a haszon. Többek között érvényesül a nemzetgazdaságba, a termelésbe visszaforgatott vásárlás haszna.

Azért szétoszlás a közeli környezetben ill., a nemzetgazdaságban (országon belül) valószínűbb, mint távolabb.

A haszon szétoszlásának legjelentősebb fajtája: a nemzetgazdaságba visszaforgatott vásárlás, még ha az, lopott pénzből is van, munkát generál. Itt megint elérkeztünk egy érdekes gazdasági problémához: a haszontalan, fölösleges, avagy a tolvajok által elfogyasztott munka mennyivel jobb, mint a munkanélküliség?

Inkább tegyen bármit (általában munka fejleszt) csak ne épüljön le az a munkanélküli, ne üljön a kocsmába, ne legyen bűnöző, stb.. tehát hasznos.

Káros pazarló, viszont ha abból indulunk ki, hogy hasznos munkát is lehetne végezni..

A pénz-tolvaj fogyasztása ill. a termelés, mely ezt előállítja azonban gazdasági értelemben nem biztosan haszontalan, fölösleges munka. Bár nagyobb eséllyel haszontalan, mint más fogyasztások. Végső soron azonban a hasznos munka pozitívuma állhat szembe az igazságtalan elosztás negatívumával.

Ugyanakkor miért ne lehetne egyszerre a hasznos munkára és az igazságos elosztásra is törekedni.  

13. A 11. pontba levő példa megtoldva azzal, hogy a másik Y országban lefogyasztják a lopott pénzt, de a külkereskedelem nem nyitott. Ekkor dupla elosztási igazságtalanság keletkezik, mindkét ország károsodik, az országok egymáshoz képest nem károsodnak. A 11. pont szerint károsodik a meglopott, X országban. Viszont Y országban valaki kvázi hamis pénzzel vásárol, úgy vesz ebből az országból terméket pl. agy autót, hogy nem dolgozott meg érte. Tehát valakinek itt is károsodnia kell. Az igazságtalan elosztás Y országban is, végül is a tolvaj és a tisztességes réteg között jön létre. (Mindez viszonylag zárt külkereskedelem mellett igaz.).

Mellesleg a tolvaj jellemzően a tisztességtelen rétegbe tartozik.

Viszont Y országban megvalósul a nemzetgazdaságba visszaforgatott (termelést generáló) vásárlás. A 12. pont elmélkedései.

14 Az előző 13. pont történései (lopott pénzzel vásárolnak, de a másik Y országban fogyasztják el), de mindez nyitott (jelentős szerteágazó, nagy volumenű) a külkereskedelem mellett. Szinte olyan mintha saját gazdaságon belül X ország gazdaságán belül történt volna a lopás (6. pont). Ugyanis pl., ha egy autót vesz a tolvaj, akkor az autókereskedő közvetlenül vagy közvetve azt az autót X országban veszi, vagyis máris átmegy a határon a kár.

(Nem mindegy a külkereskedelem nyitottsága ugyanis több fokozat van. Lehetséges, hogy még a legnyitottabb külkereskedelemben is némileg a 13. pont is érvényesül, a dupla elosztási igazságtalanság).

Ugyanakkor az igazságtalan elosztás nagyrészt átlép az országhatáron, X ország a szétoszló kár miatt károsodik, Y ország hasznosul. Kisebb részben dupla igazságtalan elosztás kár történik.

Viszont a nemzetgazdaságba visszaforgatott (termelést generáló) vásárlás haszna is némiképpen megoszlik.

15. Ha a külföldi tolvaj az X országban lopott pénzt nem saját, hanem  ugyanabban az országban, X országban vásárolja le és az árut hazaviszi otthon Y országban használja.

X országban valakik és az egész ország is károsodik, Y ország hasznosul, hiszen az ő állampolgára, hasznosul.  Valamekkora, kevés haszna azért a használatnak is lehet. Pl. az autóba otthon vesz benzint.  Ugyanakkor a nemzetgazdaságba visszaforgatott (termelést generáló) vásárlás haszna X országban marad.

A lényeg tehát, hogy elnézően számolva a világ pénzének a fele lopott (és hamisított) pénz méghozzá döntően legálisan lopott és hamisított. A termék, szolgáltatás, munka nem lehet legálisan lopott, legfeljebb haszontalan fölösleges lehet.

Ezért ha pénz cseréről (pl. hitelezésről) van szó, akkor nyújtott és a visszavizezetett pénz is, lehet lopott. Bár a hitelnyújtóknál több a lopott pénz. A nagytőkéseknél, a gazdag üzletembereknél sokkal több a lopott pénz. És a fejlett nyugati országokban is több a lopott pénz.

Az viszont igaz, hogy az innovációt döntően a fejlett nyugati országok exportálják. Az megint egy érdekes kérdés, hogy inkább egy kiszolgáló bérmunkás mechanizmusra ösztökél a rendszer, vagy lehetne élni ezzel az exporttal.

Visszatérve, a legtisztább, ha terméket, munkát cserélnek termékre, munkára.

És a legrázósabb, ha terméket, munkát cserélnek esetlegesen lopott hamisított pénzre a 14. pont, a 15. pont szerint. Ugyebár itt a külkereskedelemben még egy kisebb ország esetében is milliárd eurós tételekről, hatalmas károkról, hasznokról van szó.

Viszont vannak részben kompenzáló tényezők.





 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 13
Heti: 54
Havi: 565
Össz.: 33 869

Látogatottság növelés
Oldal: A legfőbb pénzáramlás
Birkának néznek? - © 2008 - 2024 - rendszer-vakitfed.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »